Gombamérgezések

Miért fontos?

A gombamérgezések hátterének, okának és a mérgezést okozó fajok alapvető ismerete az egyik legfontosabb kérdés a nagygombákkal foglalkozó érdeklődő számára. Az emberek zöme a gombamérgezésekről, különösen a halálos kimenetelűekről főcímként értesül a híradóban, szenzációként az újságokban, és a sok téves és torzított információ hatására fél a vadon termő gombáktól. A téma teljes mellőzése a hazai középiskolák tananyagában szintén hozzájárul ahhoz, hogy az átlagembernek semmilyen - vagy téves - ismerete legyen róla. Valójában, ha leegyszerűsítjük a dolgot, akkor kevesebb, mint 10 nagygombafaj ismerete elég ahhoz, hogy senki ne szenvedjen halálos kimenetelű gombamérgezést (ez néhány óra ráfordítással megvalósítható). Néhány alapvető szabály betartása pedig kizárja a bármiféle gombamérgezés lehetőségét még a laikusok esetében is.

Mi a gombamérgezés?

A gombák egészséget károsító hatása sokféle lehet:

mikózis: kórokozó mikrogombák által okozott betegség

mikotoxikózis: gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség

mycetizmus: elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta a továbbiakban

gombás ételmérgezés: tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza

mikogén allergia: tipikus allergia, melyet gombák okoznak

Fontos, hogy egyes gombamérgezés- gyanús esetek nem minősülnek mérgezésnek:

mértéktelen gombafogyasztás által okozott rosszullét

gombás ételmérgezés

egyéni érzékenység miatti rosszullét

gombamérgezéstől való félelem miatti képzelt rosszullét

Fontos, hogy a valódi gombamérgezések kimenetele is sok más szemponttól függ, mint:

életkor (főleg a testtömeg miatt)

egészségi állapot

az elfogyasztott mérgező gomba mennyisége

a mérgező gomba megoszlása az elfogyasztott ételmennyiségben

a mérgező gombában lévő méreganyag mennyisége (földrajzi régiónként változhat)

A mérgezések kiküszöbölésének szabályai

Több gombáskönyv is megfogalmaz különféle szabályokat a gombamérgezés elkerülése érdekében. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartjuk:

- Csak ismert gombát szabad gyűjteni, minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekinteni
- Minden esetben szakellenőrnek kell az étkezési célra gyűjtött gombák egészét megmutatni
- A halálosan mérgező fajok ismeretét el kell sajátítani
- Legkisebb gyanú esetén el kell dobni az adott gombát vagy ételt

Teendők gombamérgezés gyanúja esetén

Gombamérgezés gyanúja esetén kevés, ám annál fontosabb teendőnk a beteg minél előbbi kórházba juttatása és a mérgezés(-gyanú) körülményeinek minél részletesebb közlése a szakemberrel (hány embert érinthet, ételminta, gombaminta megőrzése, stb.).
Fontos tennivaló:
A beteg hánytatása. Néhány esetben nem vezet eredményre, de nem is árthat. Nagy folyadékveszteség esetében a folyadékhiányt pótolni kell.
A mentők azonnali értesítése, illetve a gombamérgezés gyanújának közlése.

Gombamérgezések típusai

Phalloides-szindróma vagy gyilkos galóca típusú mérgezés

Jellemzők:

Hosszú lappangással jár (6-24 óra), ez alatt a méreganyag már felszívódott

A halálos mérgezések 95%-a tartozik ebbe a csoportba

Főleg a gyilkos galóca okozza

Letalitás (halálozási arány) napjainkban 15%-ra csökkent
Tünetek:

Gyomorpanaszokkal kezdődik

Csillapíthatatlan hányással, hasmenéssel, lázzal folytatódik

Ezután átmeneti tünetmentesség

Májkárosodás, gyomor- és bélvérzés

Egy-két héten belül halál a súlyos vagy kezeletlen esetekben
Hatóanyagok:
Amatoxin, fallotoxin, virotoxin vegyületek
Hatásmechanizmus:
A májsejtek DNS-függő RNS-polimerázát gátolja, így a májsejtek 1-2 nap múlva elhalnak
Terápia:

toxin eltávolítása a bélből és vérből, ha még van

víz és sóegyensúly helyreállítása

kemoterápiás kezelés májvédőszerekkel

végső esetben májátültetés
előidéző fajok:

Amanita phalloides (gyilkos galóca)

Amanita phalloides var. verna (fehér galóca)

Amanita virosa (hegyeskalapú galóca)

Galerina marginata (fenyő tőkegomba)

kis őzláb fajok: Lepiota brunneoincarnata (húsbarnás őzlábgomba), Lepiota subincarnata (rózsás őzlábgomba)

Orellanus-szindróma vagy mérges pókhálósgomba típusú mérgezés

Jellemzők:

Nagyon hosszú lappangási idő (2-17 nap)

Többszöri gombafogyasztás folyamán felhalmozódó méreganyagok

Súlyos vesekárosodás

Főleg a mérges pókhálósgomba okozza

Halálos kimenetelű is lehet, szerencsére ritka
Tünetek:

Általános tünetek: étvágytalanság, fáradékonyság, fejfájás, szomjúság, láz

Esetenként gasztrointesztinális tünetek is

Ízületi és izomfájdalmak, fokozott vizelés

Veseelégtelenség
Hatóanyagok:
Orellanin
Hatásmechanizmus:
A vesetubulusokat károsítja
Terápia:

a vese tüneti kezelése

súlyos esetben veseátültetés
előidéző fajok:

Cortinarius orellanus (rókaszínű pókhálósgomba)

Cortinarius speciosissimus (narancsvörös pókhálósgomba)

Cortinarius splendens (okkersárga pókhálósgomba)

Esetleg a közel álló ritka, alig ismert Cortinarius fajok

Gyromitra-szindróma vagy redős papsapkagomba típusú mérgezés

Jellemzők:

Hosszú lappangási idő (2 nap)

Súlyos májkárosodás és idegrendszeri tünetek

Ritkán halálos is lehet

Főleg redős papsapkagomba okozza
Tünetek:

Először gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás)

Májmegnagyobbodás, sárgaság + nyugtalanság, delírium

Súlyos esetekben a keringési rendszer összeomlása, a légzés leállása
Hatóanyagok:
Giromitrin, amely változó mennyiségben van jelen az egyes termőtestekben és hőre bomlik
Hatásmechanizmus:
Enzimgátló, mutagén és rákkeltő hatású, a pontos mechanizmusa nem ismert
Terápia:

toxin eltávolítása a bélből és vérből, ha még van

víz és sóegyensúly helyreállítása

+ B vitaminok a májnak

kemoterápiás kezelés májvédőszerekkel

végső esetben májátültetés
előidéző fajok:

Gyromitra esculenta (redős papsapkagomba)

Gyromitra fastigiata (vörösbarna papsapkagomba)

Gyromitra infula (csúcsos papsapkagomba)

Gyromitra gigas (óriás papsapkagomba)

Más papsapkagomba (Helvella) fajok

Muszkarin-szindróma vagy susulyka típusú mérgezés

Jellemzők:

A légyölő galóca muszkarin anyagáról kapta a nevét

Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)

Főleg susulykák és tölcsérgombák okozzák

Ritkán halálos lehet

Tünetek:

Paraszimpatikus tünetek: izzadás, remegés, nyáladzás

Hányás

Pulzus lassul, pupilla szűkül, vérnyomás csökken

Kialakulhat légszomj és látászavar
Hatóanyagok:
Muszkarin
Hatásmechanizmus:
A kolinerg receptorokon gátol, acetilkolin észterázt gátolja
Terápia:
Ellenszere a szimpatikus túlsúlyt kiváltó atropin, ami önmagában szintén méreg
előidéző fajok:

Inocybe erubescens (téglavörös susulyka)

Inocybe rimosa (kerti susulyka)

Inocybe dulcamara (olajsárga susulyka)

Inocybe geophylla (selymes susulyka)

Más susulyka fajok

Clitocybe dealbata (mezei tölcsérgomba)

fehér tölcsérgombák

Mycena pura (retekszagú kígyógomba)

Mycena rosea (rózsaszínű kígyógomba )

Mycena pelianthina (feketeszegélyű kígyógomba)

Pantherina-szindróma vagy párducgalóca típusú mérgezés

Jellemzők:

Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)

Alkoholmámorhoz hasonló tünetek

Nálunk főleg párducgalóca okozza

Révületkeltő szerként használt fajok

Káros utóhatás nélkül ér véget
Tünetek:

Felfokozott érzelmi állapot, vitustánc, személyiségzavar

Alvás, utána a beteg tünetmentesen ébred
Hatóanyagok:
Iboténsav, muszkazon, muszcimol
Hatásmechanizmus:

A GABA receptorokon serkent, szimpatikus túlsúly
Terápia:
Tüneti kezelés
előidéző fajok:

Amanita pantherina (párducgalóca )

Amanita muscaria (légyölő galóca)

Amanita regalis (barna galóca)

Amanita gemmata (sárga galóca)

Pszilocibin-szindróma vagy hallucinogén mérgezés

Jellemzők:

Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)

Halucinogén tünetek

Révületkeltő szerként használt fajok

Legalább 70 ismert faj van, amelyik ilyen mérgezést okoz
Tünetek:

Fejfájás, szédülés, öntudatzavar, zsibbadás, lassú pulzus, alacsony vérnyomás

Boldogság vagy félelem, felszabadultság, tér és időzavar, depresszió, dühroham

6-10 óra múlva elmúlik
Hatóanyagok:
Pszilocibin, pszilocin, beocisztin, bufotenin, stb.
Hatásmechanizmus:
A szerotonin meg más receptorokon át idegrendszeri hatás
Terápia:
Kivárni, míg elmúlik
előidéző fajok:

Psilocybe (badargomba) fajok

Panaeolus (trágyagomba) fajok

Amanita citrina (citromgalóca)

Gymnopilus (lánggomba) fajok

Pluteus salicinus (szürke csengettyűgomba)

Gyomor-béltünetes szindróma

Jellemzők:

Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)

A legtöbb mérgező gomba ilyet okoz, így ez a legelterjedtebb mérgezés

Nem halálos
Tünetek:

Rosszullét, hányás, hasmenés, görcsök

Súlyos esetben izomgörcsök, vérkeringési zavarok

1-2 nap múlva elmúlik
Hatóanyagok:
Sokféle vegyület (terpének, antrakinonok stb.)
Hatásmechanizmus:
Ingerlik a bélrendszer nyálkahártyáját
Terápia:
Tüneti, víz és sóhiány pótlása
előidéző fajok:

Agaricus xanthoderma (sárguló csiperke )

Agaricus praeclaresquamosus (tintaszagú csiperke)

Entoloma eulividum (nagy döggomba)

Hebeloma sinapizans (retekszagú fakógomba)

őzlábgomba fajok

Omphalotus olearius (világító tölcsérgomba)

csípős pereszkék: Tricholoma pardinum (párducpereszke), Tricholoma saponaceum (szappanszagú pereszke), Tricholoma sulphureum (büdös pereszke)

Megacollybia platyphylla (széleslemezű fülőke)

mérgező tinóruk: Boletus calopus (farkastinóru), Boletus radicans (gyökeres tinóru), Boletus satanas (sátántinóru)

nedűgombák: Hygrocybe conica (kúpos nedűgomba)

kénvirággombák: Hypholoma fasciculare (sárga kénvirággomba), Hypholoma sublateritium (vöröses kénvirággomba)

Ramaria formosa (cifra korallgomba)

Scleroderma citrinum (erdei áltrifla)

stb.

Paxillus-szindróma vagy begöngyöltszélű cölöpgomba okozta mérgezés

Jellemzők:

Rövid lappangási idő (1-2 óra)

Ritka

Esetenként nagyon súlyos

Begöngyöltszélű cölöpgomba okozza
Tünetek:

Gasztrointesztinális tünetek

Véres vagy hiányzó vizelet

Vesefájdalmak, súlyos esetben halál
Hatóanyagok:
Nem ismert a hatóanyaga
Hatásmechanizmus:
Valószínűleg antitest-antigén reakció
Terápia:

Gyomormosás

Esetleg vérátömlesztés
előidéző fajok:
Paxillus involutus (begöngyöltszélű cölöpgomba)

Coprinus-szindróma vagy tintagomba típusú mérgezés

Jellemzők:

Rövid lappangási idő (azonnal)

Gomba + alkohol együttese okozza

Főleg a ráncos tintagomba okozza
Tünetek:

15 perc-70 órán át tartó forróságérzet, izzadás, remegés, szívdobogás stb.

Spontán elmúlik
Hatóanyagok:
koprin
Hatásmechanizmus:
Az acetaldehid acetáttá való átalakulását gátolja
Terápia:
Kivárni, míg elmúlik
előidéző fajok:

Coprinus atramentarius (ráncos tintagomba)

Coprinus alopecia (ezüstszálas tintagomba)

Clitocybe clavipes (duzzadttönkű tölcsérgomba)

Tricholoma equestre (sárgászöld pereszke)

Lyophyllum connatum (fehércsokros álpereszke)

esetleg más Coprinus fajok

Nyers gomba által okozott mérgezések

Számos, csak hőkezelés után fogyasztható gomba okoz ilyen megbetegedéseket, a hatóanyagok is rendkívül sokfélék, közös tulajdonságuk, hogy hőre bomlanak. Mivel a legtöbb gombából készült étel sütött vagy főtt, ezért ritkán jelentkezik, csak a nyers salátáknál vagy nyersen fogyasztott gombánál. Változatos gyomor-béltünetek jellemzik, a kezelés mindig tüneti.
előidéző fajok:

Amanita excelsa (szürke galóca)

Amanita fulva (rőt selyemgomba)

Amanita rubescens (piruló galóca)

Amanita strobiliformis (cafrangos galóca)

Amanita vaginata (szürke selyemgomba)

más galócák, a császárgalóca kivételével

Armillaria mellea (gyűrűs tuskógomba)

Boletus luridiformis (céklatinóru)

Boletus luridus (változékony tinóru)

Boletus erythropus (vörös tinóru)

más, vörös pórusú tinóruk: Boletus rhodoxanthus (bíbor tinóru), Boletus rhodopurpureus (bíborvörös tinóru)

Craterellus cornucopioides (sötét trombitagomba)

Entoloma clypeatum (tövisaljagomba)

Hydnum repandum (sárga gerebengomba)

Laetiporus sulphureus (sárga gévagomba)

Clitocybe nebularis (szürke tölcsérgomba)

Lepista nuda (lila pereszke)

Morchella esculenta (ízletes kucsmagomba)

stb.

Irodalom

Jakucs E. (1999): A mikológia alapjai. Egyetemi tankönyv, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Bresinsky A., Besl H. (1985): Giftpilze mit einer Einführung in die Pilzbestimmen. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart.