TERRA Alapítvány

English version

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4032 Debrecen, Martonfalvi u. 19. 3/8.

ÜDVÖZÖLJÜK A "NAGYGOMBÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN" OLDALAIN!

Ezeken az oldalakon a Kárpát-medence nagygombái szépségének, változatosságának bemutatására vállalkoztunk. Jelenleg 545 fajt mutatunk be. Az anyagot lehetőségeinkhez képest folyamatosan bővítjük, hogy minél teljesebb képet adhassunk a Kárpát-medence gombáiból.


Mi a gomba?

Egyszerű és közérthető megfogalmazásban: gomba ami nem növény, nem állat, nem kékmoszat és nem baktérium. Szakszerűbben: a gombák valódi sejtmagvas, klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élőlények. Nagyon változatos csoport, nem egységes származású, amit a modern gombarendszerek is tükröznek.

A gombák alapvető tulajdonságaikban különböznek a növényektől és az állatoktól, de mivel sokáig növényeknek tartották őket, így oktatásuk a növénytani tanszékekhez és tantárgyakhoz kötődik napjainkban is. A gombákkal foglalkozó tudomány a mikológia.

Főbb különbségek a növények, állatok és gombák között

Tulajdonság Gombák Növények Állatok
trofikus szint (mivel táplálkoznak?) Reducensek (lebontók): a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végzik. Producensek (termelők): szerves anyagot termelnek szervetlenből, általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. Konzumensek (fogyasztók): a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkoznak.
táplálkozásmód heterotróf: kész szerves anyagot használ anyag és energiaforrásnak autotróf: vizet, széndioxidot és ásványi anyagokat használnak heterotróf: kész szerves anyagot használ anyag és energiaforrásnak
testszerveződés alapvetően fonalas (sejtfonalakból áll), lehet egysejtű is alapvetően szövetes, lehet egysejtű, fonalas, telepes is alapvetően szövetes, lehet egysejtű, telepes is
sejtfal anyaga alapvetően kitintartalmú (lehet cellulóz, ß-glukán is) pektin-hemicellulóz-cellulóz sejtfal csak kivételes esetekben alakul ki
pigmentek (festékanyagok) melanin, kinon, flavonoidok (állatokra jellemző festékanyagok) illetve csak gombákra jellemző festékanyagok (pl. dermocybin) klorofillok, karotinoidok, fikobilinek (növényi festékanyagok) melanin, kinon, flavonoidok (állatokra jellemző festékanyagok)
tartalék tápanyag főleg glikogén (állatokra jellemző) keményítő glikogén

A gombák alapvető szerepet játszanak a Föld életében, lévén az elhalt szerves anyag legfőbb lebontói a baktériumokkal együtt. Emellett az emberek életében is napi szerephez jutnak. Különböző csoportjaikkal mindennap találkozhatunk: élesztőgombák segítségével készül a kenyér, de a sör és a bor is; gombák a penészek is; a gyógyításban használt antibiotikumokat is gombák segítségével állítják elő; ugyanakkor megbetegedéseket vagy mérgezéseket is okozhatnak. A gombákat egyre szélesebb körben hasznosítja az élelmiszer- és a gyógyszeripar is.

A gombák száma

A gombafajok számát - más élőlénycsoportokhoz hasonlóan - pontosan nem ismerjük. Naponta fedeznek fel új fajokat, nagyon sok gombafaj egyszerűen nem kerül az emberi figyelem középpontjába. Többen vállalkoztak a gombafajok számának becslésére, ebből a legelterjedtebb vélemény szerint 1,5 millió körül lehetnek. Az ismert fajok száma 70 000 körül van, ebből közel 30 000 nagygomba.

Mi a nagygomba?

Mivel mesterséges taxonómiai csoportról van szó, a nagygombák csoportját kicsit nehézkes definiálni - a különböző kutatók szemléletmódja is meglehetősen eltérő. Egyik megközelítésben nagygomba a termőtestet képző bazídiumos gomba, valamint egyes tömlősgombák (kucsma-, papsapka- és csészegombák). Másik vélemény szerint nagygomba minden gomba, mely szemmel látható termőtestet (vagy termőtestpárnát) fejleszt. Ez utóbbi alapján több nyálkagomba is nagygombának minősül.

A nyálkagombák kivételével a nagygombák gombafonalakból (hifákból) épülnek fel. Ezek a fonalak kötegeket (micéliumot, tenyésztestet) alkotnak, melyek átszövik az aljzatot (talaj, fa, stb.) amelyben élnek. Ha párhuzamba állítjuk (analógiával) a növényekkel, akkor ez a tenyésztest felel meg az egész növénynek. A tenyésztest az esetek nagy részében szabad szemmel nem látható, és a többi rész is az aljzatban rejtőzik. A nagygombák ivaros szaporodásához nélkülözhetetlen a termőtest. Ezt nevezi a köznyelv "gombának". A termőtest a növények termésének felel meg, az előbbi analógiával élve. Vagyis, amit a nagygombából láthatunk, az mindössze a termőtest, mely csupán az ivaros szaporodás időszakában, kedvező körülmények között fejlődik ki, míg maga a gomba (a tenyésztest) több évig és folyamatosan megtalálható az aljzatban. A termőtest meghatározott részein alakul ki a termőréteg (himénium), ahol az ivaros szaporodás eredményeképpen létrejövő képződmények, a spórák találhatók. A spórák teszik lehetővé a gomba terjedését, azon kívül a kedvezőtlen időszak átvészelésére is szolgálnak.








Ez az oldal nem jöhetett volna létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Digitális kultúra támogatására kiírt pályázata és az SZJA 1% felajánlások nélkül. Köszönjük.
Utoljára módosítva: 2010.05.18.

Design: