TERRA Alapítvány

English version

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4032 Debrecen, Martonfalvi u. 19. 3/8.

Faj adatlap

Latin név:
Sabanejewia balcanica (Karaman, 1922)

Magyar név:
Törpecsík
Balkáni törpecsík

Familia:
Cobitidae
Család:
Csíkfélék

 Pikkelyképlet    Farokalatti úszó    Hátúszó   Garatfog 
     170-200    
II-III 5-6  II-III 6-7  8-11 
Jellemzők

Teste megnyúlt, oldalról erősen lapított, szalagszerű. Magassága a standard testhossz 12-18%-a. Hosszú faroknyelének felső szegélyén keskeny zsírlebeny alkot élt, míg ez a hasi oldalon hiányzik. Feje szintén erősen összenyomott oldalirányban, az orr felé csúcsosodó. Kisméretű alsóállású száját húsos ajkak szegélyezik, bajuszszálai száma összesen 6, amelyből négy a felsőállkapocs elülső részén, kettő a szájszögletben található. Szeme kicsi. A szem alatt felmereszthető csonttüske van, amely egy bőrredőbe visszahúzható. Úszói kicsik, lekerekítettek. Farokúszójának hátsó szegélye egyenesen metszett. Pikkelyei igen aprók, szabad szemmel nem láthatók, mint ahogy oldalvonala sem. Terepen legfontosabb határozó bélyegeit a fej és a törzs jellegzetes foltozottsága adja. A háton jellemzően 10-17, (ritkán 8-9) szabálytalan alakú sötétbarna folt található. Ettől oldalirányban, a törzsön többnyire végig, ritkábban legalább a hátúszó hátsó szegélyéig apróbb, barnás pontokból álló sáv található. Az oldalon 10-17, (ritkán 8-9), többnyire négyszögletű folt számolható. A fejen jól elkülönülő apró pontokból álló rajzolat látható, amelyből a szemtől az orrcsúcsig húzódó foltsorból álló haránt csík csak kevéssé emelkedik ki. Testének alapszíne sárgás-barnás, foltjai barnák. Legnagyobb mérete nem haladja meg a 10 cm-t.


Élettani sajátosságok

A fajra méret szerinti ivari dimorfizmus nem jellemző, ugyanakkor a hímek hasi részének kiszélesedése fontos nem és nemzettség szerinti határozó. Ivarérettségét két éves korában éri el. Ívása április-július között zajlik. Ikráját a mederaljzatra, vagy növényzetre rakja. Elsősorban éjszaka aktív, nappal a fenéken, gyakran az aljzatba fúrva pihen. Táplálékát apró méretű fenéklakó állati szervezetek (Gammarida, Diptera lárvák, férgek) teszik ki.


Élőhely

A szakirodalom szerint a faj élőhelyét elsősorban a hegy és dombvidéki kis, közepes és nagyméretű vízfolyások alkotják, amelyek tiszta vizűek, áramlásuk gyors, aljzatuk kavicsos, homokos. Az ilyen típusú vizekben az aljzaton, illetve a padmalyokban, gyökerek között található.


Elterjedés

Elterjedési területe a Fekete-tenger vízgyűjtőjében a Duna vízrendszere, valamint az Égei-tenger vízgyűjtőjében a Marica-folyó, valamint a Gallikosz vízrendszerétől a Piniósz vízrendszeréig tartó terület vízfolyásai. Magyarországi pontos elterjedésére vonatkozóan nehéz választ adni, mivel egyrészt a két faj elkülönítése morfometriai bélyegek alapján igen nehéz, illetve az alfaji elkülönítést korábban csak kevesen tették meg. Biztos adatai a Bódvából, valamint a Hernádból vannak. Összességében annyi mondható, hogy a S. balcanica inkább a hegy- és domvidéki vízfolyások gyorsabb vízsebességű, kavicsos mederaljzatú szakaszain fordul elő, míg a S. bulgarica inkább a dombvidéki vízfolyások lassúbb, homokos aljzatú, valamint a síkvidéki vízfolyások kemény, agyagos mederaljzatú szakaszain található meg. Azonban ezt nem lehet általános érvényű szabályként elfogadni, mivel a S. bulgarica előfordulását a Felső-Tiszában is regisztrálták.


Természetvédelmi státusz

Az IUCN vöröskönyve a kevésbé fenyegetett kategóriába sorolja, ugyanakkor Lelek a ritka-sebezhető kategóriába teszi rejtett és viszonylag ismeretlen életmódja, valamint korlátozott elterjedése miatt. Állományai Maitland szerint is fenyegetettek. Szerepel a Berni Egyezmény III., és az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében. Magyarországon védett, eszmei értéke 2 000 Ft. A hazai jogszabályokban a védettség mellett szerepel a 275/2004 (X.8.) Kormány rendelet 2/A mellékletében.


Halászati hasznosítás

Gazdasági jelentősége nincs, ugyanakkor természetvédelmi státusza miatt fogása egész évben, minden víztérben tilos. Ugyanígy nem szabad csaliként felhasználni. A jogszabályok értelmében tartása is tilos, illetve csak külön engedély birtokában lehetséges.


Érdekesség

A Cobitidae családba a jelenleg érvényes nomenklatúra szerint 16 nemzettség mintegy 130 faja tartozik. A családba tartozó fajok nagy genetikai változatosságának eredményeként – a család több fajánál előfordul poliploidia, illetve gynogenetkus szaporodási mód – az elmúlt évtizedekben család szinttől kezdődően a nevezéktan is meglehetősen nagy változásokat mutat. Erre példa a korábban ebbe a családba sorolt kövicsík új besorolása – előbb a Nemacheilidae, jelenleg a Balitoridae családba. Szintén többször változott a Sabanejewia fajok rendszertani besorolása. Korábban a Cobitis nemzettségbe sorolták őket. Jelenleg a Sabanejewia az érvényes nemzettség név. A nálunk található faj(ok)at az 1920-as években írták le, először három fajként (Cobitis balcanica, C. montana, C. bulgarica), később a három fajt összevonták szinonimaként C. balcanica néven, majd 1933-ban Berg javaslatára ez a név a Cobitis aurata szinonimája lett. A C. a. balcanica, valamint C. a. bulgarica alfaji elkülönítését a legtöbb szerző ugyanakkor továbbra is elfogadta, de a 90-es évektől a nemzettség elfogadott neve Sabanejewia lett. Jelenleg genetikai vizsgálatok alapján a két alfajt újra elkülönítették a S. aurata fajtól és faji rangra emelték őket Sabanejewia balcanica és S. bulgarica néven.






Utoljára módosítva: 2010.06.18.

Design: