TERRA Alapítvány

English version

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4032 Debrecen, Martonfalvi u. 19. 3/8.

Faj adatlap

Latin név:
Sabanejewia bulgarica Drensky, 1928

Magyar név:
Bolgár törpecsík

Familia:
Cobitidae
Család:
Csíkfélék

 Pikkelyképlet    Farokalatti úszó    Hátúszó   Garatfog 
         
     
Jellemzők

Teste megnyúlt, azonban a S. balcanica fajnál zömökebb, magassága a standard testhossz 16,5-20%-a. Oldalról erősen lapított, szalagszerű. Hosszú faroknyelének felső szegélyén keskeny zsírlebeny alkot élt, míg ez a hasi oldalon hiányzik, vagy legalábbis kevésbé fejlett. Feje szintén erősen összenyomott oldalirányban, az orr felé csúcsosodó. Kisméretű alsóállású száját húsos ajkak szegélyezik, bajuszszálai száma összesen 6, amelyből négy a felsőállkapocs elülső részén, kettő a szájszögletben található. Szeme kicsi. A szem alatt felmereszthető csonttüske van, amely egy bőrredőbe visszahúzható. Úszói kicsik, lekerekítettek. Farokúszójának hátsó szegélye egyenesen metszett. Pikkelyei igen aprók, szabad szemmel nem láthatók, mint ahogy oldalvonala sem. Terepen legfontosabb határozó bélyegeit a fej és a törzs jellegzetes foltozottsága adja. A háton jellemzően 5-8, (ritkán 10-ig) szabálytalan alakú barnás folt található. Ettől oldalirányban, a törzsön többnyire nem, vagy csak elmosódottan, legfeljebb a hátúszó hátsó szegélyéig szabálytalan foltok látszanak, amelyek jellemzően nem alkotnak sávot. Az oldalon 4-9, (ritkán 11-ig), többnyire négyszögletű barnás folt számolható. A fejen nem, vagy csak elmosódottan, illetve nagyobb folt(ok)ká aggregálódva találhatók pontok. Emiatt a szemtől az orrcsúcsig húzódó haránt csík jól kivehető. Testének alapszíne világosabb, ibolyás árnyalattal, a foltok halványabbak, kevésbé karakteresen barnák. Legnagyobb mérete nem haladja meg a 8 cm-t.


Élettani sajátosságok

A fajra méret szerinti ivari dimorfizmus nem jellemző, ugyanakkor a hímek hasi részének kiszélesedése fontos nem és nemzettség szerinti határozó. A faj biológiájára vonatkozóan egzakt megfigyelések nincsenek, hasonló életformája miatt feltételezhetően hasonló, mint a balkáni törpecsíké: ivarérettségét két éves korában éri el. Ívása április-július között zajlik. Ikráját a mederaljzatra, vagy növényzetre rakja. Elsősorban éjszaka aktív, nappal a fenéken, gyakran az aljzatba fúrva, vagy a vízi növényzet, vízbe nyúló gyökerek között pihen. Táplálékát apró méretű fenéklakó állati szervezetek (Gammarida, Diptera lárvák, férgek) teszik ki.


Élőhely

A szakirodalom szerint élőhelye elsősorban a folyók metapotamális zónájának mélyebb területei, emellett a hazai szakirodalom megemlíti, hogy a nagyobb folyók epipotamális, kisebb esésű homokos szakaszain, valamint a közepes méretű alföldi vízfolyások és csatornák keményebb aljzatú szakaszain is megtalálható. Élőhelye a S. balcanica fajjal keveredhet.


Elterjedés

Szűken vett dunai endemikus faj, elterjedési területe kizárólag a Duna alsó és középső szakasza Pozsonyig, a Duna ezen szakaszának mellékfolyói. Jelentősebb állományai élnek a Tisza szlovák és magyar szakaszán, illetve a Tisza vízrendszerében. Hazai pontos elterjedése nem tisztázott bizonytalan rendszertani státusza miatt. Adatai vannak a Tisza felső és középső szakaszáról, a Sajó alsó szakaszáról, a Tarnából és a Nyugati-főcsatornából.


Természetvédelmi státusz

Az IUCN vöröskönyve a kevésbé fenyegetett kategóriába sorolja. Mivel a korábbi szakirodalom és maguk a jogszabályok sem választották szét a két fajt, ugyanaz írható le, mint a S. balcanica esetében. Ennek megfelelően Lelek a ritka-sebezhető kategóriába sorolja rejtett és viszonylag ismeretlen életmódja, valamint korlátozott elterjedése miatt. Állományai Maitland szerint is fenyegetettek. Szerepel a Berni Egyezmény III., és az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében. Magyarországon védett, eszmei értéke 2 000 Ft. A hazai jogszabályokban a védettség mellett szerepel a 275/2004 (X.8.) Kormány rendelet 2/A mellékletében.


Halászati hasznosítás

Gazdasági jelentősége nincs, ugyanakkor természetvédelmi státusza miatt fogása egész évben, minden víztérben tilos. Ugyanígy nem szabad csaliként felhasználni. A jogszabályok értelmében tartása is tilos, illetve csak külön engedély birtokában lehetséges.


Érdekesség

A Cobitidae családba a jelenleg érvényes nomenklatúra szerint 16 nemzettség mintegy 130 faja tartozik. A családba tartozó fajok nagy genetikai változatosságának eredményeként – a család több fajánál előfordul poliploidia, illetve gynogenetkus szaporodási mód – az elmúlt évtizedekben család szinttől kezdődően a nevezéktan is meglehetősen nagy változásokat mutat. Erre példa a korábban ebbe a családba sorolt kövi csík új besorolása – előbb a Nemacheilidae, jelenleg a Balitoridae családba. Szintén többször változott a Sabanejewia fajok rendszertani besorolása. Korábban a Cobitis nemzettségbe sorolták őket. Jelenleg a Sabanejewia az érvényes nemzettség név. A nálunk található faj(ok)at az 1920-as években írták le, először három fajként (Cobitis balcanica, C. montana, C. bulgarica), később a három fajt összevonták szinonimaként C. balcanica néven, majd 1933-ban Berg javaslatára ez a név a Cobitis aurata szinonimája lett. A C. a. balcanica, valamint C. a. bulgarica alfaji elkülönítését a legtöbb szerző ugyanakkor továbbra is elfogadta, de a 90-es évektől a nemzettség elfogadott neve Sabanejewia lett. Jelenleg genetikai vizsgálatok alapján a két alfajt újra elkülönítették a S. aurata fajtól és faji rangra emelték őket Sabanejewia balcanica és S. bulgarica néven.






Utoljára módosítva: 2010.06.18.

Design: