Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Juniperus communis L.
Magyar név:
Közönséges boróka
Familia:
Cupressaceae
Család:
Ciprusfélék
Alacsony vagy közepes termetű, kétlaki kisfa. Szúrós hegyű, örökzöld tűlevelei hármas örvökben állnak, 10-20 mm hosszúak, 1-2 mm szélesek, többnyire szürkészöldek, színi oldalukon a fehér, széles középeret keskeny zöld szegély övezi. Virágai váltivarúak, ritkán (rendellenesen) kétivaróak. A porzós virágok hármas örvökből álló apró sárga tobozokat alkotnak, a termősek hármasával fejlődnek, zöldek, nagyon aprók, megporzás után gömbölyű tobozbogyóvá (galbulus) nőnek össze. A tobozbogyók két évig érnek, az első évben még zöldek, a második év végére megfeketednek és a hamvas viaszbevonattól kékes színűek. Átmérőjük 6-9 mm, bennük 3 hosszúkás, kemény mag fejlődik. A magvakat a természetben madarak terjesztik. Az érett tobozbogyó 30% invertcukrot (glükóz és fruktóz azonos arányú keverékét), 10% gyantát, 1% illóolajat, juniperin-glikozidot, flavonglikozidot, keserű- és cseranyagot, gumit, viaszt és pektint tartalmaz. A frissen szedett tobozbogyóban C-vitamin is van, ami azonban tárolás során elbomlik. Gyógynövényként vizelet- és szélhajtó, étvágyjavító, emésztést serkentő vese- és epekőoldó hatása miatt használják. A szárított tobozbogyó ipari és háztartási fűszerként is használatos, főként húsok pácolásához és halételek ízesítéséhez. A boróka tobozbogyójából illóolajat és szeszes italokat (gin, borovicska) is készítenek.
Magasság
0,5-6 (8) m
Virágzás
április-május
Magérés
október
Származás
Cirkumpoláris flóraelem (az egész északi mérsékelt övben elterjedt)
Élőhely
Sovány gyepek, pl. fehérnyáras borókások, sziklás lejtők, pl. sziklagyepek, fenyérek, laza szerkezetű fenyvesek.