TERRA Alapítvány

English version

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4032 Debrecen, Martonfalvi u. 19. 3/8.

Gömör-Tornai Karszt - Kultúrtörténet

Aggtelek

A 665 lakosú őskori település nevét hazánk legnagyobb cseppkobarlangja - a falu határában lévő 51 m magas sziklafal tövében nyíló Baradla - tette ismertté az egész világon. A honfoglalás utáni időből (X-XI. sz.) vasolvasztásra utaló salaknyomokat találtak, de az első írásos oklevél csak 1295-ben említi a községet, Ogogteluk néven. A község református temploma a XII-XIII. sz.-ban épült, az épület déli falán a román kori falnyílá-sok ma is jól láthatók. A templomtól távol, a falu központjában áll a harangtorony, melyet a husziták építettek és ortoronyként szolgált a háborús időkben. Az 1858. év gyászos esztendőként írta be magát a község történetébe. A régi iskola (a mai műv. ház) kivételével az egész falu leégett. Az újjáépítésben nagy munkát vállalt Baksay Dániel református lelkész, az 1848-49-es szabadságharc huszárőrmestere, aki egy időben a Baradla-barlang gondnoka is volt.

Bővebb információ Aggtelek község honlapján

Jósvafő

A ma 380 lelket számláló Jósvafő község az egykori Gömör-Tornai-karszt területén, a Jósva-patak völgyében fekszik. Itt torkollanak a Tohonya-, Kecso- és Kajta-patakok a Jósvába. A község neve először Ilsuafey formában egy 1272-es oklevélben szerepel. Zsigmond király 1399. október 24-én kelt iratában már a település részletes leírását találjuk. Az oklevél egy működő hámor és egy torony nélküli kotemplom leírását is tartalmazza. A mai templom erődfallal körülvett, belsejét festett kazettás mennyezet díszíti, de figyelemre méltó a karzat, a szószékkorona és a padelok díszítése is. A település környékén több nevezetes barlang is található. 1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások-termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Kessler Hubert vezetésével létrehozták a barlang bejárata előtt a Tengerszem-tavat, új szállodát építettek, a kis tó gátjába épített turbina segítségével pedig kivilágították a barlangot. Ezzel Jósvafő bekapcsolódhatott a barlangi idegenforgalomba. A Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang gyógyhatású levegőjének hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki Jósvafő határában, a barlang végponti termébe. Itt ma asztmaszanatórium működik.

Bővebb információ Jósvafő község honlapján

A Jósvafői Tájház

A Jósvafői Tájházat 1994-ben alapította a Szinlő Barlangi Vendégforgalmi Kft. és a község lakossága az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Muemlékvédelmi Hivatal támogatásával. A tájházat magába foglaló épületegyüttes - az ún. Szakáll-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal, melyben helytörténeti kiállítás és a környék nagy barlangjait, ezek megismerésének történetét bemutató gyűjtemény kapott helyet. Melléképületei is jellegzetesek: a porta bejárata melletti pinceház - alsó szintjén előtérrel és koboltozatú pincetérrel, felső szintjén szénatárolóval -, a nyári konyha, istálló, csűr és kocsiszín, valamint különböző ólak. A helyreállított istállóépületben láthatók a helyi ipar, mező- és erdőgazdálkodás eszközei, Czafik Dezső kovácsmester hajdani műhelye, Vostyár István cipészműhelyének kellékei, a kertben pedig egy eredeti formájában helyreállított kendertörő. A hajdani csűrben kialakított kamaraszínpadon folklór műsorokat, helytörténeti és diaképes előadásokat tartanak.
A tájház egész évben várja látogatóit.

- Nyári időszakban: április 15-től, október 15-ig: 8-16 óráig
- Téli időszakban: látogatási szándékát jelezze a Balda turista-szállón (Jósvafő, Rákóczi u. 1., 48/350-084).

Baradla Galéria

Az 1996 nyarán megnyitott galéria célja a képzőművészet eszközeivel is közkinccsé tenni a természet csodáit, mely Jósvafő és Aggtelek térségében oly pazar bőséggel nyűgözi le a vendégeket. A Baradla Galéria (Szabadság u. 3.) egész évben látogatható, ezirányú szándékát a Petőfi u. 58-ban (a gondnoknál 48/350-064) szíveskedjenek jelezni. A belépés díjtalan.

Gömörszőlős

Szelíd dombok között, gyönyörű természeti környezetben fekszik az alig 100 lelkes település. A Putnok-Aggtelek útvonalon Kelemértol egy rövid bekötoúttal érhető el, az országos kéktúra útvonala is érinti. A faluban a miskolci Ökológiai Intézet által indított program 1999-ben a brit légitársaság, a British Airways "Turizmus a holnapért" c. díját kapta. A falu látnivalói: népi műemléki épületek, néprajzi gyűjtemények (közlekedési és gazdálkodási eszközök), népi faműves munkákat bemutató gyűjtemény, kisgaléria, kazettás mennyezetu református templom (benne fotókiállítás a környék festett mennyezetű templomairól), a közel száz éves gépekkel működő gyapjúfeldolgozó műhely, mézeskalács-dísztárgykészítő műhely, az oktatóközpont környezetbarát berendezései, bemutató biokert.

Rudabánya

Rudabánya nagyközség B.-A.-Z. megye északnyugati részén a Rudabányai-karszt területén fekszik. Nevét a Ruda-patakról kapta. Első írásos emléke egy 1351-ben keletkezett adománylevél, melyben már, mint bányaműveléssel foglalkozó mezőváros szerepel. Így feltételezhetően Rudabánya a legrégebbi bányásztelepüléseink közé tartozik. Különösen kiemelkedő műemléke a XIV-XV. században, késő gótikus stílusban épült háromhajós református műemléktemplom. Festett fatáblás mennyezete a XVII. századból való. Az épület mai formáját az 1758-as felújítás során nyerte el. A lakosság fő jövedelemforrása évszázadokon keresztül a vasércbányászat volt. Ennek történetét és eszközeit mutatja be Magyarország egyik legjelentősebb bányászattörténeti gyűjteménye, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum mely több, mint 2500 bányászati és technikatörténeti emlékével, közel 1000 darabból álló ásványgyűjteményével, fénykép-, film- és hangarchívumával mutatja be a hazai érc- és ásványbányászat történetét.

(Rudabánya, Petőfi u. 24. Tel.: 48/353-151)
Nyitvatartás: április 1 - október 31.: minden nap 8-17 óráig.

Bővebb információ Rudabánya község honlapján

Ehhez a szerverhez a Széchenyi Terv keretében, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által a civil
szervezetek támogatására kiírt pályázat eredményeképpen juthattunk hozzá.
Utoljára módosítva: 2010.04.12.

Design: