|
Indulás Ótárrafüredről, kicsit ködös, de jó kirándulóidőben. Mire elérjük a magisztrális szintjét, melegünk lesz, de annyira, hogy az idő is javul tőle.
Ráadásul néha a felhők felett jártunkban is letekinthetünk a felhők alá, ki-kitisztul az idő. Bár nekünk jó a felhők felett :-)
|
|
A Zergék ismét külön utakon is járnak, irány a Lengyel nyereg. Felfelé az Örök Eső Fala alatt pótoljuk a már részben hiányzó esőt, majd a Tátra
virágoskertje és a Hosszú-tó mellett caplatunk tovább. Összefutunk egy legelő zergenyájjal, a csapat másik fele pár mormotával.
A Lengyel nyeregbe vezető úton leküzdjük a via-ferrata betétet, és fent is vagyunk 2200m-en. Sajnos az időjóslás több szép időt nem jelez, emiatt nem jutunk tovább,
de a Jeges-tavat és a távolban lengyel Tátra csúcsait (majd később felette a felhőket.)
|
|
A Lengyel-nyeregben igen rendesen fújt a szél, az eső is eleredt, így tovább nem indultunk, inkébb gyorsan leoldalaztunk a Sziléziai ház felé.
A Gerlachfalvi csúcs oldalában már egészen elviselhetővé vált a világ, így visszafelé is megcsodáltuk a Hosszú-tó illetve a Tátra virágoskertje szépségeit. Természetesen, a hógolyó-csata
sem maradt el. Közben a csapat másik fele gyalog indult Ótátrafüredre, a Zergék meg kicsit lustultak, majd Tátraszéplakról villamossal jutottak haza. Igazán egyik út sem volt jobb
a másiknál, a 1-1 patak mindkét útvonalon az út közepén csordogált, meglehetős figyelemre késztetve a rajta haladókat.
|